LEÍRÁS

Goldlack/Cheiranthus

Keresztesvirágúak családja (Brassicaceae, Cruciferae)

Copyright http://www.netherbarium.hu

A sárgaviola évelő, 50-70 cm magasra megnövő, kevéssé vagy nem elágazó, egyenes, alul fásodó szárú, finom szőröktől szürkés növény. Levelei szórt állásúak, rövid nyelűek, lándzsásak vagy megnyúlt visszás tojásdadok, szélük ép, mindkét oldaluk szőrözött, fonákjuk gyakran szürkés. A virágok arany- vagy narancssárgák, nagyok, a hajtásvégen sátoros virágzatot alkotnak. Áprilistól júliusig virágzik. Termése becő.
Egyéves, hasonló felépítésű, lilás vagy fehéres virágú kerti dísznövény a kerti viola (Matthiola incana (L.) R. Br).

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

Mindkét faj mediterrán eredetű, a középkor óta széles körben termesztett gyógy- és dísznövény.

TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK

Dioszkoridész szerint „A sárga viola virágai szárítva és megfőzve, majd megéve jók a méh forró dagadására és hajtják az asszonyok vérzését. Mézzel keverve gyógyítják a száj fekélyeit, olajjal és viasszal a fenék repedéseit. A sárga violák magvából fél latnyi borral megiva vagy mézzel keverve, tamponnak elkészítve és a hüvelybe téve hajtja az asszonyi hószámot, a szülést és a méhlepényt. A gyökerek ecettel feltéve kisebbítik a lépet és nagyon jók podagrásoknak.”

Plinius szerint „Létezik nemesített és vad viola is. A mályvaszínűek hűtő hatásúak, a gyomor gyulladására használatosak, a homlokra téve az égető fejfájásra, a szem folyására, az ánusz és a méh előreesésére és kelésekre is jók. Borogatásként a fejre téve vagy illatát belélegezve elmulasztja a másnaposság okozta fejfájást és rosszullétet, valamint vízbe téve a vízkórságot is. A mályvaszínűek vízzel, főleg gyerekek esetében jók epilepszia esetén. A viola magja semlegesíti a skorpió marását. Másfelől a fehér viola virága megnyitja a tályogokat, sőt fel is oszlatja azokat. A fehér és a sárga viola egyaránt mérsékli a havi vérzést és vizelethajtó hatással is bírnak. A frissen gyűjtött növény kevésbé hatásos, ezért meg kell szárítani és legalább egy évig állni kell hagyni…”

Bock leírása részletesebb: „Minden szín és faj közül a sárga violák a leginkább előbbre valók, gyógyszerként belsőleg és külsőleg használatosak, valamelyest meleg természetűek, főképpen a szárított sárgák. Galénosz azt írja, hogy az egész viola tisztító erőt hordoz, szubtilis anyag, de leginkább a sárgák és főképpen a megszárítottak. Az officinában csak a virágokat használják: melegítenek, szárítanak, megnyitnak, tisztítanak és átjárnak. Égetett vizük erősíti az agyat, élesíti a gondolkodást, ha megisszák és a tarkóra és a homlokra kötik. Jó a bénáknak és azoknak, akik nagyon remegnek, visszahozza az elment beszédet, csodálatosan felvidítja a szívet, tisztítja a vért, serkenti az asszonyi vérzést, kiűzi a méhlepényt és a halott magzatot, elűzi az orca foltjait, világossá és tisztává teszi a látást és megállítja a szembe tartó hideg folyásokat. Az olaj meleg, szétoszlat, folyóssá és híggá tesz, elemészt, csillapítja a belek, az idegek, a szövetek, a vesék, a hólyag és a mell fájdalmát, megállítja a méh feldagadását, megöli a férgeket és jó segítség bénáknak…
A sárga violák borban megfőzve vagy égett vizük jó sebes májra és vesékre, visszahozza a fáradtakat az útra naponta kétszer négy vagy öt kanálnyit megiva… A friss virágok vízben megfőzve és megiva hűtik a forró méhet. A sárga violák vize néhány napon át használva minden belső szervet erősít, megvidámítja a vért és a kedélyt, csillapítja a fájdalmakat és jó nyugalmat hoz.
A violák nedve a szemekbe téve tisztítja azokat, szétoszlat minden foltot és sötétséget. A víz mézzel keverve gyógyítja a száj fájását.”

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: A modern fitoterápiában nem használják.

  • Monográfiák, gyógyszerkönyv: –

  • Hatóanyagok: –

  • Gyógyhatások: –

  • Adagolás: –

  • Mellékhatások, ellenjavallatok: –