Pipacs (Papaver rhoeas L.)

Hieronymus Bock a következő leírást adja a pipacsról és közeli rokonáról, a bujdosó mákról (Papaver confine Jord.): „Mindkét pipacsot hűtő hatásúnak tartják. Csillapítják a fájdalmakat és álmot hoznak. Égetett vizük és magvaik is felhasználhatók a testben és azon kívül is. Galénosz azt mondja, hogy a pipacs magjai sokkal hidegebbek a mákénál, ezért magukban nem használhatók biztonságosan a testben. Az apotékában desztillált vizet, szirupot, konzervát vagy cukrot tartanak belőle. A víz belsőleg és külsőleg használható. Belsőleg jó oldalfájásra kandiscukorral élvezve, ugyanígy forró lázra, forró májra és köhögésre. Külsőleg kendővel a homlokra téve elálmosít, csillapítja az őrültséget és a forró fejfájást. A víz, a szirup és a cukor más hasznai a következő receptekből könnyen megérthetők.
Öt vagy hat fejecske magokkal együtt borban feléig főzve, és megiva nagyszerű alvást hoz. Ha kendőt mártanak bele és a fejre kötik, még erősebben hat. A széttört magok mézzel megéve meglágyítják a kemény hasat. A pipacs égetett vize hűt minden belső forróságot, gond nélkül lehet forró láz ellen inni. E víz hűti a májat, oldja a torok forróságát, elűzi a torokgyíkot, ha megisszák és gargalizálnak vele. Egyesek nagyra becsülik a virágokat oldalfájás ellen, és biztos receptnek tartják, hogy az ember a virágokat megszárítja és porrá töri, és violavízzel adja a betegnek. Mások fél latnyit vesznek a virágokból, fél font varfű-vízhez teszik és félig elforralják. Ezen italt reggel egyszerre adják, három napon keresztül. E receptet Baptista Sardus mutatta nekünk, és nemcsak oldalfájásra, hanem vérköpésre is ajánlotta. De Dodonaeus nem tart róla semmit, mert, mondja, csak a fájdalmat enyhíti, de így elrejti a matériát, és akadályozza a kijutását, főképpen azoknál, akik gyengék és betegek és nem egykönnyen jön fel nekik… A zöld pipacs gyökérrel együtt összetörve és megiva jó mindenféle testi fájdalomra és belső fájásra… A virágok széttörve és fél latnyit borban megiva szétoszlatják a bevett mérget. A pipacs virágai az ételben bevéve károsítják a lépet.
A pipacs vize oldja az orbáncot és a vörös kiütéseket, ha ráteszik. A víz kenderszövettel a májra téve csillapítja az orrvérzést. A levelek borban főzve vagy kívül feltéve csillapítják az asszonyi vérzést. A víz gyógyítja a torokgyíkot, és a száj sebeit. Ugyanígy a szemérmek sérüléseit, ha mossák vele. Gyógyítja azok keléseit is. A halántékra kenve és a homlok köré kötve csillapítja az őrültek tombolását, a szem szürke foltjait, amelyek forróságtól keletkeztek, ha kenderszövettel ráteszik. E mákok nedve salétrommal és kénnel keverve gyógyítja az ótvart, kitisztít minden foltot és szemölcsöt. A levelek a termésekkel összetörve és feltéve minden forróságot oldanak. Vízben megfőzve, kendőt mártva bele és a fej köré kötve álmot hoznak. A zöld pipacsfüvek széttörve és feltéve gyógyítanak minden sebet és gonosz kelést. Summázva, e mák erejét és erényeit nem eléggé értékelik.”