LEÍRÁS

szálkatsék, szemvigasztaló, szemüdv
Augentrost/Eyebright

Tátogatófélék családja (Scrophulariaceae)

Copyright http://www.netherbarium.hu

A szemvidító egyéves, félélősködő növényke, gyökérzete fejletlen, más növények gyökereihez kapcsolódó. Hajtása legfeljebb arasznyira nő meg, legtöbbször csak alapos vizsgálódás után sikerül rátalálni. Szára négyszögletes keresztmetszetű, finoman szőrözött, elágazó. Levélkéi tojásdadok, 1-2 cm hosszúak, szélük fogazott, fonákjuk sűrűn szőrös, a száron átellenesen állnak. A murvalevelek széle többé-kevésbé mindig mirigyszőrős. A virág fehér vagy ibolyás, két részből áll: a felső ajak lila foltot visel, egységes, az alsó ajak három cimpára tagolódik, sárga foltokkal és sötét csíkokkal díszített. Nyár közepétől őszig virágzik, termése kétrekeszű tok.
A szemvidítófüvek nagyon hasonlítanak egymásra, ráadásul nagyon változékonyak is. Az orvosi szemvidító a többitől a mirigyes murvalevelek alapján különíthető el, szerencsére minden faj bír kisebb-nagyobb gyógyhatással. Virágjuk alapján egyébként a szemvidítókat semmilyen más növénnyel nem lehet összetéveszteni.

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

Nálunk leginkább a hegyvidékeken található meg. A Börzsöny, a Bakony, a Mátra és a Bükk nedvesebb rétjein, kaszálóin érdemes keresni, az árnyékolást nem bírja. Egész Európában elterjedt.

TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK

Hieronymus Bock szerint „A szemvidítók a szemek minden sötét és forró bajára jók, széttörve és rátéve, vagy kinyomott nedvét belecseppentve. De jobb, ha vizét égeti az ember és a mondott bajokra a szembe teszi. E szép növényke más erényei napjainkban kerülhetnek napvilágra. Én az apró strassburgi szemvidítót hasznosnak találtam sárgaság ellen, főzetet készítettem belőle borral és melegen beadtam.
Őszidőben is készítenek bort a szemvidítóból, a füvet a musthoz adják és hagyják érni vele. E bort Arnoldus de Nova Villa nagyra becsüli a szemek sötétsége ellen. Ír betegekről, akik hosszú időn át nem láttak, és miután vagy egy éven át itták e bort, visszajött a látásuk. Továbbá beszél idős emberekről, akiknek a mondott bor állandó használata megtartotta egészséges látását és nem kellett nekik szemüveg és szemtükör. Továbbá, mások, akik nem tudtak szemüveg nélkül olvasni, miután egy ideig itták e bort, letették a szemüveget és minden írást el tudtak olvasni…
A fűvészek a derék valódi szemvidítót melegnek és száraznak tartják, de magasabb fokon száraznak, mint melegnek. Tisztít, megnyit és szétoszlat. Virágait és levélkéit használják, cukrot és desztillált vizet készítenek belőle, mely jól szolgál zavarodottság és sötét szemek ellen. Dodonaeus Úr nagyszerű szert készít … szemvidítólevelekből, és ugyanannyi édesköménymagból, kevés szerecsendióvirágból és annyi cukorból, mint ezek együttvéve. Korán reggel kell használni, jó időn át. Pena és Lobelius sötét szemekre vagy a szemvidító porát adják magában, vagy áloéval keverve és édeskömény vagy vasfű vizével…”

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: Régebben a virágzó növények felső, leveles hajtásait (Euphrasiae herba) gyűjtötték, július-augusztusban. A hajtás alsó, levéltelen része értéktelen. Szárítása egyszerű, problémamentes.

  • Hatóanyagok: Iridoid glikozidokat (aukubin, aufrozid, stb.), lignánokat, flavonoidokat (kvercetin, apigenin), cser- és keserűanyagokat, kevés illóolajat tartalmaz.

  • Monográfiák, gyógyszerkönyv: A szemvidítófűről negatív E-monográfia készült. 

  • Gyógyhatások: Mint az már neveiből is kitalálható, a szemvidítófű elsősorban szembetegségek kezelésére volt használatos. A monográfia készítői a külső szemhártyák gyulladásai (pl. kötőhártya-gyulladás) kapcsán nem látták bizonyítottnak a hatást.

  • Adagolás: 1-2 teáskanálnyi szárított füvet 1/4 l hideg vízzel leöntünk, 15 percen át áztatjuk, majd leszűrjük. Külsőleges felhasználás esetén a forrázathoz kevés konyhasót is érdemes adni. Belsőleg napi adagja 2-3 csészényi.

  • Mellékhatások, ellenjavallatok: Nem ismertek.