Orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica L.)

Copyright http://www.netherbarium.hu

Az angyalgyökerek vízpartokhoz, többnyire a középhegységek (nagyjából 1500 m t. sz. f. magasságig) patakparti magaskórós társulásaihoz ragaszkodó növények. Az orvosi angyalgyökér a Kárpátok vonalától északra egész Európában és Szibériában él (nálunk néha termesztésből kivadul), az erdei a délebbre fekvő területeken is megtalálható.

Hieronymus Bock részletes leírást közöl az angyalgyökér gyógyhatásairól: „Az angyalgyökér nagyszerű tulajdonságai minden országban ismertek, úgyhogy mindenki e gyökér után érdeklődik, és kertjében akarja látni, természete mindenesetre meleg és szárító, a testben és külsőleg használva.
Az angyalgyökeret a harmadik fokon melegnek és száraznak tartják: megnyit, eloszlat, elemészt, áthat, elűzi a szeleket, kihajtja a húgyot és az izzadságot. Főképpen a gyökereket használják, az officinában égetett vizét, cukrozott gyökerét és balzsamját veszik. Egyes apotékákban kandírozzák is a gyökeret, kivonatot, olajat és sót csinálnak belőle. A víz, amit sokan a levelekből és gyökerekből desztillálnak, a szerző viszont csak a gyökerekből készíti, ami erősebb, csillapítja a hidegtől és szelektől támadó fájdalmakat, elűzi a köhögést, a szuszogást és a szűkkeblűséget, serkenti az asszonyi vérzést, csillapítja a méh fájdalmait, ha a gyermekágyban vagy azon kívül megdagad, hajtja a gyermekágyasok tisztulását, segíti a szülést, kihajtja a méhlepényt és ellenáll a méregnek. A cukrozott gyökér főképpen fertőzés idején szolgál védő szerként. A kivonat nagyon jó pestisre, köhögésre és szuszogásra, hideg testi fájdalmakra, amik nyálkától és szelektől támadnak, gyomorfájásra, ami a mondott okokból jön létre.

Copyright http://www.netherbarium.hu

Az olajat külsőleg kenik fel hascsikarásra és gyomorfájdalmakra. Keverik nyeletbe és cukorba is. Ebből 2 vagy három cseppnyit kell beadni, jó szer pestis idején. De a halántékot és az orrlikakat is be kell kenni vele. A só hasonló erényű. Fél vagy egész skrupulusnyi angyalgyökér, benedekfű vagy más vizet is adnak hozzá. Más cukrokkal is lehet keverni, így citromfű, benedekfű, varfű, körömvirág, citrom, lósóska, vitriolos rózsa és violacukorral… Így akit pestis, gyors láz vagy izzadás támad meg, az vegyen nyolcad latnyi porrá tört angyalgyökeret negyed latnyi teirákummal keverve, tegyen bele három vagy négy kanálnyi égetett vizet vagy benedekfűvizet, igya meg, feküdjön le, takarja be magát legalább három órán át, izzadni fog és nem lesz többé gondja, Isten segítségével a mondott fájdalmaktól és bajoktól megszabadul. Akinek nincs teirákuma, az vegyen egy negyed latnyi port a vízzel, hasonlóan jó lesz… A por vagy az égetett víz bevéve hajtja a húgyot és a homokot, szétoszlatja a sűrű flegmatikus nyálkát, meghozza az étvágyat, segíti az emésztést, és jó a szívnek… Hideg és nedves köhögésre, szuszogásra és szűkkeblűségre végy 2 latnyi gyökeret, fél mérőnyi fehér bort és izsópvizet, 10 latnyi kandiscukrot, tedd egy flaskába és tedd forró vízbe 4 órára. A leszűrt főzetből naponta kétszer nyolc latnyit adj be… Az angelika nedve a lukas fogba téve legyőzi annak fájdalmát, a víz a fülbe téve hasonló hatású, a víz és a nedv a szemekbe téve világosság teszi azokat… A vad angelika gyökere és magvai hatásukban gyengébbek, leggyakrabban régi és friss sebekre használatosak borban megfőzve és feltéve.”