LEÍRÁS

Diptam/Burning Bush

Rutafélék családja (Rutaceae)

Copyright http://www.netherbarium.hu

Évelő növény, csomós, elágazó, több szárat fejlesztő gyöktörzzsel. Szára 50-60 cm magas, el nem ágazó. A levelek váltakozó állásúak, páratlanul szárnyasan tagoltak. A levélkék kihegyesedő tojásdadok, ép szélűek, pontozottak. Megdörzsölve az egész hajtás intenzív illatot áraszt, olajmirigyektől pontozott. Virágai 3-5 cm-esek rózsaszínűek, a hajtás végén nyúlánk fürtöt alkotnak. A szabadon álló öt sziromlevél megnyúlt tojásdad alakú, mirigyesen szőrös, a 10 porzó kissé felfelé kunkorodó csoportot alkot, a pártából kilóg. Virágzási ideje május-június. Felnyíló toktermése az érett magokat kirepíti magából.

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

A nagyezerjófű kedveli a napsütötte, füves lejtőket, erdőszéleket, bokorerdőket, a teljes árnyékolást nem bírja. Mediterrán növény, amely Eurázsia melegebb vidékein elterjedt. Középhegységeinkben és a Dunántúlon gyakori, az Alföldön csak szórványosan fordul elő. Védett növény!

TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK

Dioszkoridész keveset ír róla: „A magok, levelek és a nedv tapaszként feltéve kihúz minden hegyet, nyilat, megiva széttöri a követ és a megrekedt asszonyi vérzést. Ha beveszik, negyed latnyit kell adni.”

„A boszorkányfű meleg és száraz, a tűz és a kövek ereje vagyon benne” – írta Szent Hildegárd. Elsősorban a vesekő ellenszerének tekinti: porrá törve és búzakenyérrel fogyasztva lassítja a kő növekedését, a port mézes ecetbe keverve, és éhgyomorra fogyasztva pedig olyan szert kapunk, amely széttöri a kifejlődött követ. Megemlíti emellett, hogy a nagyezerjófű pora a szív különböző fájdalmainak is ellenszere.

Hieronymus Bock szerint „Amit a csombormentánál írtunk, az érvényes a Dictamnusokra is, melyek hatása belsőleg és külsőleg erősebb. Mert a krétai erősebb a csombormentánál, nyilvánvaló, hogy forróbb, szárazabb és szubtilisabb, mint az… Ezért melegnek és száraznak gondoltatik a harmadik fokon. A közönséges nagyezerjófű ugyanakkor csak a második fokon bírja e minőségeket. Mindkettő megnyit, szétoszlat, eltüntet és meglágyít… A közönséges nagyezerjófű megöli a férgeket, ha a gyökerét porrá törik és 1 1/4 latnyit borral bevesznek. Ugyanilyen formában csillapítja a csikarást, széttöri a köveket, serkenti a vérzést…
A földitömjén és a nagyezerjófű porrá törve, rutanedvvel keverve és az orrba eresztve jó nyavalyatörésre.”

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: Régebben gyökerét (Dictamni radix) vagy leveleit (Dictamni herba) használták.

  • Monográfiák, gyógyszerkönyvek: –

  • Hatóanyagok: Alkaloidokat, sok illóolajat, szaponinokat, keserűanyagokat, flavonglikozidokat és antociánokat tartalmaz. 

  • Gyógyhatások: A népi gyógyászatban a női nemi szervek problémáinak (fehérfolyás, méhpanaszok, elmaradozó menstruáció) gyógyítására, ritkábban székrekedés, bélproblémák kezelésére használták. Erős aromája miatt féreghajtószerként is beválik. A modern fitoterápiában nem használatos.

  • Adagolás: nincs adat. 

  • Mellékhatások, ellenjavallatok: A növény összes része erősen aromás, érzékenyebb bőrűek bőrkiütéseket is kaphatnak az illóolajoktól. A bőrre került illóolaj napfény hatására erősen hólyaghúzó hatású! Nagy illóolajtartalma miatt nagyobb adagokban veszélyes!