LEÍRÁS

Copyright http://www.netherbarium.hu

Örökzöld, kis termetű (-15 cm magas), kúszó életmódot folytató cserje. Levelei váltakozó állásúak, elliptikusak vagy hosszúkás-lándzsásak, szélük ép, csúcsuk lekerekített. A virágok hosszú kocsányon magányosan állnak, a fehér vagy halvány rózsaszín párta négy cimpájú, a bordó porzók kúposan összeállnak. Az alsó állású magházból 10-20 mm átmérőjű, vöröses bogyótermés fejlődik.

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

A nagybogyós áfonya Észak-Amerika keleti részének lápos, mocsaras vidékein őshonos, itt nagy mennyiségben termesztik is.

TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK

A nagybogyós áfonya termését lázcsillapításra, asztmatikus panaszok enyhítésére, valamint étvágyjavításra, máj- és epepanaszok kezelésére használták.

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: Friss vagy szárított bogyótermését (Macrocarponi fructus) használják fel.

  • Monográfiák, gyógyszerkönyv: A nagybogyós áfonya terméséről ESCOP- és WHO-monográfia készült.

  • Hatóanyagok: Antociánokat (cianidin és peonidin-glikozidok), szerves savakat, cserzőanyagot (-10%) és flavonoidokat tartalmaz.

  • Gyógyhatások, indikációk: Hatóanyagai a baktériumok szaporodását, illetve megtapadását gátló, valamint antioxidáns hatással bírnak. A terméseket húgyúti fertőzések megelőzésére és tüneti kezelésére ajánlják, gyerekek esetében nem sikerült kimutatni a hatást.

  • Adagolás: A száraz drog ajánlott napi adagja 2×400-450 mg, a kivonaté 300-750 ml.

  • Mellékhatások, ellenjavallatok: Nem ismertek.