LEÍRÁS

Möhre, Gelbe Rübe, Mohrrübe/Wild Carrot

Ernyősvirágzatúak családja (Umbelliferae, Apiaceae)

Copyright http://www.netherbarium.hu

A murok egy- vagy kétéves, fehér, elágazó, kissé fásodó gyökeret fejlesztő növény. Szára bordás, alul szőrözött, egyenes, kb. 1 m magas. Levelei nyelesek, szárnyasan két-háromszorosan tagoltak, a szeletkék lándzsásak vagy megnyúltabbak. A fehér virágok összetett ernyőben állnak, a gallérlevelek szárnyasak, a gallérkák többnyire egyszerűek. A virágzat közepén rendszerint egy nagyobb, sötétvörös virág található. Virágzás előtt és után a virágok gömbösen összehajolnak. Júniustól szeptemberig virágzik, termése a családra jellemző ikerkaszat. Termesztett formája a sárga répagyökeret fejlesztő sárgarépa (ssp. sativus (Hoffm.) Arc.).

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

A murok kozmopolita elterjedésű, száraz réteken, gyomosokban, utak szélén nálunk is mindenütt gyakori gyomnövény.

TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK

Dioszkoridész szerint „A vadmurok magvai megiva vagy tamponnal elkészítve és alul használva hajtják az asszonyi vérzést. Jó bevenni azoknak is, akik nehezen húgyoznak, akiknek fáj a melle és oldala, vízkórosaknak és azoknak is, akiket kígyók vagy más mérges állatok martak vagy szúrtak meg. Azt mondják, aki a vadmurok magvait beveszi, azt azután nem károsíthatják kígyók és más mérges állatok, segíti a fogamzást is. A gyökér hajtja a húgyot és kedvet csinál a közösüléshez. A gyökér tamponnal elkészítve és alul használva kihúzza a magzatot a méhből. A levelek megtörve, mézzel keverve és feltéve tisztítják a keléseket. A kerti murok is jó a mondott bajok mindegyikére, de nem olyan erős, mint a vad, bár enni jobb.”

Plinius összefoglalja a különböző gyógyítók receptjeit: „Magja porrá törve és borba téve enyhíti a felpüffedt hasat, a görcsös fulladást, a női panaszokat, olyan hatásos, hogy a méhet eredeti nagyságára állítja vissza, s hasznos az altest bajaira, sőt hasfájás esetén a férfiaknak is a hasznára válhat, ha porrá törve ugyanannyi mennyiségű kenyérrel mazsolaborba téve fogyasztják. Frissen, mézzel felhasználva vizelethajtó hatással is bír vagy szárítás után liszttel megszórva gyógyítja a fekélyeket. Gyökere mézsörbe téve Dieuches szerint a máj, a lép, a lágyék és a vesék bajaira jó. Cleophantus szerint a krónikus vérhast is gyógyítja. Philistion tejben főzi vizelési nehézségekre, 4 uncia gyökeret tesz vízbe vízkórság kezelésére, hasonlóképpen adja azoknak, akik merevgörcstől, mellhártyagyulladástól és epilepsziától szenvednek. Úgy tartják, hogy aki magánál hordja, azt nem marják meg a mérges kígyók és akik fogyasztják és megmarja őket valami, nem esik bántódásuk. Marásokra kocsikenőccsel használják, levelei összerágva gyomorrontásra jók. Orpheus szerint létezik egyfajta szerelmi bájitalként alkalmazható murok, mert bizonyított tény, hogy belsőleg fogyasztva afrodiziákum, s segíti a fogamzást is. Más célokra a termesztett fajtája erősebb, azonban a vadon, főleg a sziklás talajon növőt még jobbnak tartják. A termesztett növény magja szintén használható skorpiócsípésekre borba, vagy ecetbe és vízbe téve. Gyökere fogfájás esetén fogápolószerként használatos.”

Hieronymus Bock így ír „A kerti vörös és sárga répák meglátásom szerint egészségesebbek, ételnek jobbak, mint a pasztinákok, természetük meleg és nedves, a gyógyításban belsőleg és külsőleg mindenféle méregre használhatók. De a vad faj, mely a kerítésen túl nő, a kertiekhez hasonlóan nagyra becsült a gyógyításban. A vörös répát Matthiolus melegnek tartja a második fok kezdetén… Kevésbé tápláló, mint a fehér répák és a dugórépák. Nehezen emészthető, nem csinál jó vért, felfúj. A sárga répák közepesen melegek, kissé nedvesek, nem táplálnak különösebben, de nem csinálnak gonosz vért, felfújnak, de nem annyira, mint a fehér répák. A vad fajt egyedül az apotékákban használják, s nem a konyhában. Főképpen magvait veszik, melyek … melegítenek, szárítanak, megnyitnak, eloszlatnak, elűzik a szeleket és a felfúvódást, hajtják a húgyot, a homokot és a követ, serkentik az asszonyi vérzést és kitisztítják a méhlepényt. Dodonaeus melegnek és száraznak tartja a második, Tabernaemontanus a harmadik fokon… A sárga répák jóízűek, jók a gyomornak, hajtják a húgyot, kedvet csinálnak az evéshez. Megrekedt hószámra végy a vad faj magvaiból, amennyit akarsz, negyed lat krétai murokmagot, nyolcad lat petrezselyemmagot, add be borral. Méhfájásra: végy negyed latnyit a krétai murok magjából, 4 lat rózsamézet, keverd össze. Vénuszi cselekedetekre vedd a vadmurok gyökerének porát 3 lattal, jóféle fehér cukrot 6 lattal, keverd malváziával nyeletté, ebből végy be estére egy jó pohárnyit. Vagy végy 2 latnyit e gyökérből, 1 lat gyömbért, készíts belőle nyeletet malváziával… A fű mézzel megtörve és feltéve gyógyítja a kúszó keléseket, a vad erősebb a kertieknél mindenben…”

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: Gyógyászati célokra a népi orvoslásban a vad és a termesztett alakot egyaránt használták, hajtását (Dauci carotae herba) virágzási időben, magjait (Dauci carotae fructus) éretten, gyökerét (Dauci carotae radix) pedig kora tavasszal vagy késő ősszel kell begyűjteni.

  • Monográfiák, gyógyszerkönyvek: –

  • Hatóanyagok: A fű és a magok elsősorban illóolajat és flavonoidokat (kempferol, kvercetin, apigenin), a gyökerek emellett A-provitamint, B1-, B2- és C-vitamint is tartalmaznak.

  • Gyógyhatások: A fű és az illóolaj szélhajtó és vizelethajtó hatással bír, a magok emellett elmaradozó menstruáció serkentésére is használatosak. A gyökereket elsősorban vitaminhiányos állapotok kezelésére, kisgyermekeknél féregűzésre ajánlották.

  • Adagolás: 2 teáskanálnyi szárított növényi részt 1/4 l forró vízzel kell leönteni, majd 5 perc állás után leszűrni. Napi adagja 1-2 csészényi. A kipréselt gyökérnedv napi adagja szintén 1-2 csészényi.

  • Mellékhatások, ellenjavallatok: Nagyon erős túladagolás esetén a túlzott mennyiségű A-provitamin és karotatoxin okozhat problémákat.