Közönséges torma (Armoracia lapathifolia Usteri = A. rusticana G. M. Sch.)

Szent Hildegárd szerint a torma meleg növény, ami kora tavasszal nedves, azután azonban száraz. Enni csak akkor egészséges, amikor nedves, egyébként csak szopogatni lenne szabad, majd pedig kiköpni. Gyógyszerként a zöld tormát kell megszárítani, porrá törni és ugyanannyi galangagyökér porával összekeverni. Ez a por kenyérrel a szívfájdalmak, meleg borban pedig a tüdőfájás ellenszere.

Hieronymus Bock sok érdekes receptet ír le: „E gyökér minden dologban forró, erős, a konyhában és a gyógyszertárban is használatos. A torma apróra vágva, sóval és ecettel elkészítve jó salátát ad halhoz és húshoz… Egyesek nyeletet készítenek a széttört tormából, ecetet és mézet adnak hozzá, összefőzik, míg barna és sűrű lesz, ezt adják kőre, megrekedt asszonyi vérzésre és a húgy hajtására. A torma nedve néhány napon át bevéve gyógyítja a beteg tüdőt és különleges orvosság a sorvadó tüdőbajosoknak.
Egyes apotékákban tormanyeletet készítenek beteg, nyálkás, émelygő gyomorra. Végy 5 font cukrot, 2 font tormát, 9 lat gyömbért, fahéjat, … szerecsendiót, mindegyiket két lattal, szerecsendióvirágot, szegfűszeget egy latnyit, kardamont, kubébát negyed latnyit, keverd ezeket össze. Vagy végy 4 lat gyömbért, szegfűszeget, kálmost, … kubébát, kardamont, szerecsendiót fél lattal, tormát egy fontnyit. Törd ezeket durvára és 1 font cukorral készíts belőle nyeletet… A torma sóval megtörve és az ütőérre kötve gyógyítja a harmadnapos lázat, ha előzőleg megpurgálják a testet. A torma ruta- és borsolajjal megtörve, a gerincet ezzel bekenve segít negyednapos láz ellen. Megrekedt húgyra egy erős borogatás: Végy tormát, amennyi elég, reszeld vajba, készíts belőle kataplazmát és tedd melegen két lenkendő között az ágyékra.”