LEÍRÁS
Ringelblume/Marigold
A körömvirág egynyári növény. Magja ívesen hajlított, belőle először tőlevelek fejlődnek, ezeket követi a virágos szár. Egynyári volta ellenére meglehetősen erőteljes, elágazó gyökeret fejleszt. A hajtás magassága 50-60 cm, szinte egyáltalán nem ágazik el. A levelek jó arasznyiak is lehetnek, lapát alakúak, szélük finoman fogazott, csúcsuk lekerekített. A száron szórtan állnak. Aranysárga vagy kissé narancsszínbe hajló virágzatai az ágvégeken fejlődnek, 6-8 cm átmérőjűek. Sok a telt virágú változat, ezek gyógyhatása azonos az eredetivel. Május végétől a tél kezdetéig nyílik.
ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY
Ma már senki sem tudja pontosan, hogy hol is lehetett a körömvirág őshazája, hiszen már az ókorban széthurcolták az egész akkor ismert világba. Manapság gyógy- és dísznövényként mindenhol megtalálható. Fényigényes, a szárazságot jól tűrő növény. A vizenyős körülményeket és a homokos talajt rosszul bírja.
KLASSZIKUS RECEPTEK
Szent Hildegárd szerint a körömvirág „hideg és nedves … és jó a mérgek ellen”. Leírja, hogy akinek mérget adtak be, az vízben főzött körömvirágból készítsen pakolást a gyomrára, így a méreg kiválik, és ha ezután körömvirággal melegített bort iszik, akkor az segít a méregnek „az orrán keresztül, vagy a tajtékkal kihányva” elhagyni a testét. Ótvar ellen a körömvirág nedvét kell zsemleliszttel és rozsliszttel összekeverni, egy sapkával vagy kendővel a fejre rögzíteni, kilenc napig meg-megújítva a masszát, és a pakolások cserélésekor körömvirág-hamuból készült lúggal kell mosni a fejet, és így az ótvar el fog tűnni. Állatok gyógyításában is hasznát lehet venni a körömvirágnak: „ha a marhák vagy a bárányok valami rosszat ettek, hogy hirtelen felfúvódtak tőle, vagyis felpuffadt a hasuk, akkor törjünk össze körömvirágot, nyomjuk ki a nedvét, és valamennyi vízzel öntsük a pofájukban, hogy lenyeljék és meggyógyulnak. Ha azonban egy marha vagy egy bárány köhög, önts az orrába víz nélkül körömvirágnedvet, és akkor nyomban kihányja a káros nedveket, és jobban lesz.”
Hie
ronymus Bock szerint „A körömvirág meleg és száraz természetű, ritkán használják az orvoslásban. Egyes asszonyok babonaságokat űznek vele. Inkább külsőleg hasznos, mint a testben. Fuchsius Tragussal ért egyet a minőség tekintetében. Ezt mondja Matthiolus is, de hozzáteszi, hogy megnyitó, eloszlató, kihúzó és lágyító ereje van. Dodonaeus azt mondja, a virágok a második fokig melegek, főképpen szárítva. De a levelek sokkal forróbbak, meglehetősen csípősek és égetők. Az orvoslásban a leveleket és a virágokat használják. Desztillált vizet és konzervát készítenek belőle, ami jó mérgek ellen, erősíti a szívet, és hasznos pestises lázban szenvedőknek. A víz… hasznos forró és vörös szemekre. Élesíti a látást, fejfájásban is hasznos, kendővel a homlokra és a halántékra kötve.
A körömvirág vize bevált szer forró vörös szemekre, reggelente és esténként belecseppentve, vagy lenkendőcskét benedvesítve és rátéve. A virágok pora … a fájó fogra téve csillapítja a sajgást. A virág és a fű megszárítva, meggyújtva és alul füstölve hatalmasan segíti a magzatburok kijutását, ez bevált dolog. A virágok pora édesköménymagok nedvével keverve, borral és egy kevés olajjal, főzve, míg sűrű lesz, majd kevés viaszt téve hozzá és ezzel kenve jót tesz a lépnek vagy a hideg gyomornak. A nedve serkenti az asszonyi vérzést, a megevett levelek hasonlóképp. A nedv jó szer fogfájásra, ha a szájban tartják.”

Hagyj üzenetet