Kámforfa (Cinnamomum camphora (L.) J. S. Presl)

Felhasznált részek: Az idősebb törzsdarabokból és ágakból vízgőzdesztillációval nyerik ki a nyers kámforolajat (Oleum camphoratum), majd ebből kristályosítással és szublimációval a tiszta kámfort (Camphora).

Monográfiák, gyógyszerkönyvek: A kámforról pozitív E-monográfia készült.

Hatóanyagok: A kámforolaj sok komponensű illóolaj (fő összetevői a kámfor mellett a vanillin, a szafrol és a borneol), maga a természetes kámfor a fényt jobbra forgató, gyűrűs monoterpén (az α-pinénből szintetizált mesterséges kámfor optikailag inaktív).

Gyógyhatások: A kámfor helyi vérbőséget okoz és enyhén fájdalomcsillapító-érzéstelenítő hatású, ezért elsősorban reumatikus panaszok, izomsérülések kezelésében használatos. Erős antibakteriális hatása miatt szájvizekbe, fogkrémekbe is teszik. A monográfia belsőleg keringési diszreguláció (hipotónia) és légúti hurutok, külsőleg lágyrész-reumatizmus kezelésére ajánlja. Belsőleges felhasználása manapság visszaszorulóban van, a modern monográfiákban nem szerepel.

Adagolás: A kámfor helyi vérbőséget okoz és enyhén fájdalomcsillapító-érzéstelenítő hatású, ezért elsősorban reumatikus panaszok, izomsérülések kezelésében használatos. Erős antibakteriális hatása miatt szájvizekbe, fogkrémekbe is teszik. A monográfia belsőleg keringési diszreguláció (hipotónia) és légúti hurutok, külsőleg lágyrész-reumatizmus kezelésére ajánlja. Belsőleges felhasználása manapság visszaszorulóban van, a modern monográfiákban nem szerepel.

Mellékhatások, ellenjavallatok: Nagyobb mennyiségben külsőleges felhasználás mellett a bőrön és a nyálkahártyán át is felszívódhat, és émelygéssel. hányással, erős szívdobogással járó mérgezést okozhat. Érzékeny bőrön vörösödést, gyulladást válthat ki.