LEÍRÁS

Maulbeerbaum/White Mulberry

Eperfafélék családja (Moraceae)

Copyright http://www.netherbarium.hu

A fehér eperfa nem túlságosan nagy termetű, 10-15 méter magasra megnövő fa. Törzse zömök, szabálytalan, kérge szürkés, idősebb korban repedezett. Levelei szórt állásúak, nyelesek, szabálytalanul fogazott széllel tojásdadok. Válluk kerek vagy kissé szíves. A hosszúhajtások levelei ugyanakkor egyik vagy mindkét oldalukon szabálytalanul karéjosak, esetleg öthasábúak, e levelek némileg emlékeztetnek az eperfa közeli rokonának, a fügének a leveleire. A levelek fonáka kopasz, színük fényes és sima. A virágok a levelek hónaljában egyivarú, tömött hengeres füzérvirágzatokat alkotnak. Májusban virágzik. Termése 1-2 cm hosszú, éretlenül is édeskés, éretten hengeres, fehér, pirosas vagy feketés “fai eper” vagy faeper.
A fekete eperfa (M. nigra L.) levelei szív alakúak, kihegyesedő csúccsal, nem karéjozottak. Fonákjuk pelyhes, színük érdes. A termések feketék, éretlenül savanykásak.
Parkokban itt-ott ültetik a papíreperfát (Broussonetia papyrifera (L.) L’Hér. ex Vent.) és a narancseperfát (Maclura pomifera (Raf.) C.K.Schneid) is.

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

A fehér eperfa Kína legendás növényei közé tartozik: nélkülözhetetlen ugyanis a selyemhernyó tenyésztéséhez. Eredeti hazájából éppen a selyemhernyó-tenyésztés kapcsán terjedt el szinte az egész Földön, hazánkba is így került, majd lassacskán kivadult, meghonosodott. Európában egyébként csak a XVI. sz. óta termesztik. Hazánkban a melegebb, fényben gazdag termőhelyeket kedveli, nálunk főként az Alföldön és a folyók ártéri erdeiben sokfelé megtalálható.

TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK

Dioszkoridész (és szinte minden ókori-középkori gyógyító) a fekete eperfa gyógyhatásait ismerteti: „… termései, a faeprek lágyítják a hasat és a székletet, károsak a gyomorra. A belőlük préselt nedv hasonló erejű és hatású. Ha azonban rézedényben megfőzik és a napra állítják, összehúzó ereje lesz. E nedv kevés mézzel keverve jó a fejből lefolyó folyásokra, a körülötte levő fekélyekre és a mandulák és a torok forró gyulladására. E gyógyszer erősebbé tehető, ha zsírkőport, gubacsot, mirhát, sáfrányt, tamariszkuszmagot, nősziromgyökeret és tömjént adnak hozzá. Az éretlen eprek megszárítva, apróra törve szömörce helyett hasznosan tehetők az ételbe hasmenés ellen. A gyökér kérge vízben megfőzve és megiva lágyítja a hasat és a székletet. Hajtja a széles bélférgeket és megiva jó a mérgező sisakvirág ellen. A levelek apróra törve, olajjal keverve és feltéve gyógyítják az égéseket. A levelek borostyán és fekete füge leveleivel feketítik a hajat. A levelekből préselt nedv, 4 latnyit megiva jó pókmarás ellen. Az eperfa kérgének és leveleinek főzete jó fogfájásra, ha mossák vele. Aratás idején a fa gyökereit körbe szokták ásni és megsebezni, a sebből nedv folyik, mely másnap összefut, jó a fog fájása ellen, gyógyítja a dagadásokat és kiűzi a székleten át.”

Hildegard von Bingen szerint az eperfa hideg. Leveleit vízben erősen megfőzve rühesség elleni fürdőt készíthetünk, de főképpen mérgezések ellen segít: „aki azonban evés vagy ivás által mérget vett, törje össze ezeket a leveleket, préselje ki a nedvüket, adjon hozzá valamennyivel kevesebb fehérüröm-nedvet, keverjen hozzá kétszer annyi tiszta és jó bort és azután főzze is, hogy felforrjon, majd miután kihűlt, igyon belőle mértékkel étkezés után, azonban gyakran és a mondott méreg hányással vagy kiválasztván távozik belőle.”

Hieronymus Bock szerint „A faeprek éretten két tulajdonsággal bírnak, hajtják és lágyítják a kemény hasat, de az éretlenek elzárják azt. Ételként és gyógyszerként is használják. Galénosz azt írja, hogy e fa minden részével kevert purgáló és összehúzó erőt hordoz. De a kéregben és a gyökérben a purgáló erő és keserűség dominál. A többi részben elsősorban az összehúzó hatás kerekedik minden többi fölé. A levelek és ágak hasonlóan közepesen purgáló és összehúzók. Az éretlen termések savanyúak, fanyarok és összehúzók. De a nedvesek lágyítják a hasat, mivel vizesek és sikamlósak, mondja ő. Dodonaeus a gyökér kérgét melegnek és száraznak tartja, mivel keserű. Az éretlen terméseket hidegnek és száraznak a harmadik fokon. Az éretteket is hidegnek… Simplexét Galénosz írta le, ez olyan gyógyszer, amit a száj bajaira használnak. Tisztított faepernedvből és mézből készül, a megfelelő konzisztenciáig kell együtt főzni. Jó és hasznos kezdődő nyakfájásra. Vízzel gargalizálószert kell készíteni és hátra ereszteni, mint az útifű, rózsa, tölgylomb, keserűfű, pásztortáska vagy vérontófű vizével. Ha kevés timsót is tesznek hozzá, annál erősebb lesz. … A kompozítum ugyanott van leírva és epernedvből, borostyánból és mézből készül, amihez mirhát és sáfrányt tesz. Ezt Galénosz szintén torokfájás ellen használja… Ahogyan a faeprek a gyomrot találják, úgy is hagyják, ha egészséges, nem ingerlik, ha viszont nyálkás, tovább károsítják. A faeprek és minden, ami belőlük készül, nedv, nyelet és víz hasznosak a forró májra… A terhes asszonyok és a magzat erősítésére főtt epernedvből, rózsavízből, fehér borból, cukorból … italt csinálnak. Hippokratész melegnek és nedvesnek tartja az érett epreket, de valóságban hideg természetűek. Jó emiatt forró embereknek, csillapítják a forró csípős epét, ébresztik az étvágyat, oltják a szomjat, székelésre ingerelnek, de romlasztják a testet, kevés táplálékot adnak, más ételek előtt használandók, de tilosak azoknak, akiknek gyomra hideg és beteg.”

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: A modern fitoterápiában nem használják.

  • Monográfiák, gyógyszerkönyv: –

  • Hatóanyagok: –

  • Gyógyhatások: –

  • Adagolás: –

  • Mellékhatások, ellenjavallatok: –