LEÍRÁS

Copyright http://www.netherbarium.hu

A falgyom évelő növény, rövid gyöktörzzsel. Szára felálló, egyszerű, magassága 50-60 cm. A levelek megnyúlt tojásdadok vagy lándzsásak, kihegyesedők, 3-12 cm hosszúak. A levelek széle ép, lemezük áttetszően pontozott, a száron szórtan állnak. Egylaki növény, egyszerű, apró, a levelek hónaljában gömbölyded virágzatokat alkotó, zöldes virágokkal. Júniustól szeptemberig virágzik, termése apró makkocska. Bár a csalán közeli rokona, nem csalánszőrös növény!

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

A falgyom eredetileg szurdokerdők, sziklás lejtők árnyéktűrő, de a száraz talajviszonyokat kerülő növénye, üde gyomtársulásokban, ártéri erdők alján is gyakori. Európai elterjedésű növényke.

TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK

Hieronymus Bock összefoglalja az ókori recepteket is: „A falgyom vagy Szent Péter füve közepes minőségű, sem nem túl meleg, sem nem túl hideg, külsőleg és belsőleg egyaránt használható.
A fű borban vagy vízben megfőzve, mézzel vagy cukorral elkészítve és megiva csillapítja a régi száraz köhögést. Ezt teszi a belőle égetett víz is, ennek okából a régiek a füvet porrá törték és a borjaknak adták a köhögés és szuszogás elűzésére. Szent Péter füve megfőzve vagy desztillálva megnyitja a májat, a lépet és a veséket, tisztítja a belső járatokat, főképpen a tisztátalan nyálkás méhet. Megfőzve és megiva csillapítja a méh csikarását, tisztítja és kihajtja a húgyot, a menzeszt és minden tisztátalanságot. A fűből készült gargalizáló mézzel keverve gyógyítja a forró sebes torkot. Dioszkoridész hűtő hatásúnak tartja, Galénosz egyetért ezzel, és azt mondja, hogy e fű hűt, nedvesít, tisztít és valamennyire össze is húz. A gyógyszertárakban minden részével együtt használják. Egyike a lágyító füveknek. Sokat használják klistélyozásra és fürdőkhöz azok, akik kőtől és homoktól szenvednek.
A fűből kipréselt nedv a fülekbe téve csillapítja azok fájását. A mondott nedv vagy az égetett víz oldja a bőrpirosságokat, minden forró kelést, dagadást és égést, ha kendőt mártanak bele és ráteszik. A nedv ólomkarbonáttal temperálva kiadós kenőcs a mondott panaszokra, gyógyít minden folyó ótvart, sömört, foltot és kúszó bajt is. Emiatt a túl satnya kisgyerekeket e fűben kell fürdetni. A fű ugyanannyi vizitormával borban pirítva és azon melegen a hólyagra téve kétségkívül hajtja a húgyot. A hasra téve csillapítja a csikarást, amíg már nem áll fenn székrekedés. A falgyom babliszttel, mályvával és búzakorpával olajban és borban pirítva, tapaszként feltéve gyógyítja a kificamodott inakat és a szétroncsolt izmokat. Nedve bakfaggyúval keverve és feltéve csillapítja a köszvény fájdalmát.
Megrekedt húgyra vizitormát, petrezselymet, borostyánt, babért, borókabogyót, fokhagymát és hagyma héját kell a falgyomhoz adni, zsákocskát készíteni belőle, borban főzni és kinyomva a hólyagra tenni. Crato Úr a következő kataplazmát használta vesefájdalmakra, és nagyon jónak találta: végy 4 maroknyi falgyomot, főzd édesmandula olajában, tégy hozzá 4 sült hagymát és 1 latnyi skorpióolajat, készíts belőle tapaszt. A levelek széttörve és ecettel melegen feltéve nagyszerű szert adnak törésekre, ha dagadást is van és fájdalmat okoz. A levelek pora minden nap a sebekre szórva gyógyítja és összeforrasztja azokat.”

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: A népi gyógyításban virágzó hajtásokat (Parietariae herba) gyűjtik, és szárítással tartósítják.

  • Monográfiák, gyógyszerkönyvek: –

  • Hatóanyagok: Flavonoidokat (kempferol-, kvercetin- és isoramnetinszármazékok) és potenciálisan allergizáló glikoproteineket tartalmaz.

  • Gyógyhatások: Elsősorban gyulladáscsökkentő és vizelethajtó hatású, húgyhólyagproblémák, vesekő- és vesehomok, húgyúti fertőzések kezelésére használatos. Ritkábban köhögéscsillapítóként is ajánlják.

  • Adagolás: 1-2 púpozott teáskanálnyi szárított füvet 1/4 l forró vízzel leöntünk, majd 5 perc áztatás után leszűrjük. Napi adagja 2-3 csészényi.

  • Mellékhatások, ellenjavallatok: Allergiás reakciókat és veseirritációt okozhat, ezért használatát ma nem ajánlják!