LEÍRÁS

Erdei hímpáfrány
Wurmfarn/-

Pajzsikafélék családja (Aspidiaceae)

Copyright http://www.netherbarium.hu

A pajzsika a harasztok közé tartozik, vagyis virágtalan növény. Gyöktörzse 30-35 cm hosszú, egyik végéből fejlődnek folyamatosan a levelek, melyek fiatalon pásztorbotszerűen begöngyöltek. A gyöktörzset a korábbi években elpusztult levelek maradványai vastagon beborítják. A levelek tipikus páfránylevelek: kétszeresen szárnyaltak, a levélkék széle csipkés. A levelek hossza 60-80 cm, a levélnyél rövidebb a lemez felénél, világos, hártyás pelyvaszőrök borítják. A levelek fonákán nyár végén két sorban kerekded, hártyás spóratokok fejlődnek, ezeket vese alakú fátyol borítja.

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

Az erdei pajzsika talán leggyakoribb páfrányunk, árnyas, üde talajú völgyekben, mindenféle lombos- és tűlevelű erdőben megtalálható. Kozmopolita növény.

TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK

Dioszkoridész több pajzsikáról is ír: „Gyökereiből egy latnyi mézvízzel vagy mézborral megiva kihajtja a széles bélférgeket. De sokkal erősebb lesz, ha két skrupulusnyi … hunyort tesznek hozzá, de aki ezt be akarja venni, egyen előtte fokhagymát. Nagyon jó a lépbetegeknek is. Gyökerei megiva vagy hájjal keverve és tapaszként feltéve gyógyítja a nyilak ejtette sebeket…”
„…A gyökerek az asszonyoknak beadva terméketlenné teszik őket és vetélést okoznak a terheseknél. A gyökér megszárítva és porrá törve gyógyítja a nehezen gyógyuló keléseket is, ha rászórják, és ugyanígy gyógyítja a jószág sebes nyakát és tarkóját is. Friss, zsenge levelei megfőzve és főzelékként megéve lágyítják a hasat és a székletet.”

Szent Hildegárd szerint az erdei pajzsika meleg és száraz növény. Konkrét gyógyítási tudnivalót aránylag keveset említ, fürdőként szerinte a köszvény, a zöld levél pakolásként pedig a szem elhomályosulásának ellenszere. Az erdei pajzsika „magjához” többfajta hatást is rendel, például fülbe dugva süketség, nyelvre téve köszvényes nyelv és némaság, kézben tartva feledékenység és tudatlanság ellen használható. Ezek mellett elmondja, hogy „erői … a nap erejéhez hasonlatosak, mert ahogy a nap a sötétséget megvilágosítja, úgy készteti a pajzsika menekülésre a fantazmagóriákat, ezért a gonosz szellemek megvetik”. Leírja, hogy azt, aki magánál hordja, a helyet, ahol nő, vagy a házat, ahol bent tartják, „az ördög … elkerüli és irtózik tőle, és a villám, a vihar és a jég ritkán esik ott, és a talajra, ahol nő, ritkán hull jégeső”. Ezért javasolja azt is, hogy a szülő nő pajzsikával vegye körbe magát, és ha megszületett, a gyermeket és bölcsőt is, hiszen akkor „az ördög kevésbé fogja tudni megközelíteni”, mivel „a pajzsika nedvéhez bölcsesség rendeltetett, és a természet méltóságában a jóság és a szentség jelölésére szolgál”.

Hieronymus Bock szerint „E fű ritkán használatos mifelénk az orvoslásban, bár jó a férgek kihajtására, mivel valamelyest száraz természetű. Galénosz azt mondja, keserű, és kevés összehúzó erőt is hordoz, nem csípős, de erősen szárító. Úgy tűnik ezért, hogy meleg természetű. Egyedül a gyökereket használják, Galénosz nagyra becsüli ezeket az elzáródott máj megnyitására és tisztítására… De minden asszony, terhes vagy nem, tartózkodjon tőle, mondja Dioszkoridész. Mert emezeknek megöli a magzatát, amazokat meg terméketlenné teszi…
Egy szép recept égésekre, amelyek tűztől, forró víztől vagy olajtól származnak: törd meg e gyökereket, préseld ki a levüket, adj hozzá rózsavizet, tehénszarvizet vagy közönséges forrásvizet, ezzel sűrű nedv lesz belőle, s ez nagyszerű szer azokra az égésekre, amiket semmi más nem gyógyít meg, valóban csodálatra méltó. Nagyszerű recept régi sebekre: végy egy maroknyi páfránygyökeret, vágd apróra, önts rá két font jó fehér bort, forrald, míg a fele eltűnik. E borral mosd naponta a régi, romló sebeket, vagy szórd rájuk a gyökér porát.”

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: A népi gyógyászatban az ujjnyi vastag gyöktörzset (Filicis-maris rhizoma) gyűjtötték ősszel.

  • Hatóanyagok: Sok cseranyagot, kevés illóolajat, keserűanyagot és féregűző hatású, zsíroldékony floroglucinol-származékokat (filicin) tartalmaz.

  • Gyógyszerkönyvek, monográfiák: –

  • Gyógyhatások, indikációk: Valójában a pajzsika is inkább a mérgező, mint a gyógyító növények közé tartozik, féregűzőként (galandféreg, pántlikagiliszta) is inkább az állatgyógyászatban használják. Külsőleg a középkor óta használatos visszér-gyulladás és reumatikus fájdalmak ellen. A recept szerint 0,5 kg szárított vagy 0,1 kg friss gyökeret kell 2-3 l vízben 1 órán át főzni és 25-30 C-os lábfürdőként használni. Az egyszer elkészített fürdő 2-3 napig használható.

  • Adagolás: –

  • Mellékhatások, ellenjavallatok: Émelygést, hányást, keringési és légzési problémákat okozhat. Belsőleg nem használható!