LEÍRÁS
Goldrute/Golden-rod
Fészkesvirágzatúak családja (Asteraceae, Compositae)
Az erdei aranyvessző évelő növény. Gyöktörzse függőleges helyzetű, többnyire egyetlen felálló, el nem ágazó szárat fejleszt. A tőlevelek kihegyesedő tojásdadok, élük fűrészelt. A szárlevelek formája megegyezik a tőlevelekével, felfelé fokozatosan kisebbednek és keskenyednek. Az aranysárga fészkes virágzatok hosszú, levélhónalji fürtöket alkotnak. A virágzatok átmérője 1-2 cm, a fészek peremén 8-12 nyelves virág található. A fészekpikkelyek több sorban, fedelékesen állnak. Júliustól szeptemberig virágzik.
Hasonló gyógyereje van az amerikai eredetű, sokhelyütt meghonosodott magas aranyvesszőnek (S. gigantea Ait.). Szárának alsó része kopasz, a virágzatok kisebbek, halványabbak, egyoldalú fürtöt alkotnak. Szintén amerikai eredetű, felépítésében és hatásában a magas aranyvesszőre hasonlító faj a kanadai aranyvessző (S. canadensis L.). Szára sűrűn szőrözött.
ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY
Az erdei aranyvessző nyíltabb erdőkben, erdőszéleken, irtásokon, réteken középhegységeinkben sokhelyütt tömegesen megtalálható növény. Cirkumpoláris elterjedésű faj. A magas és a kanadai aranyvessző nedves völgyekben, patakok mentén, ártereken él.
TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK
Az aranyvessző Szent Hildegárd szerint hideg és nedves fű, amit külsőleg vízben főzve kelések és hólyagok kezelésére ajánl, azonban kihangsúlyozza, hogy bár segít a bőr gyógyulásában, nyílt sebre nem szabad rakni, mivel „a rothadást belülre űzi”.
Hieronymus Bock szerint „Belsőleg és külsőleg minden hatása a gombernyőéhez hasonló, minden sebet gyógyít, száraz tulajdonsága kell legyen. Mivel e fű sebeket forraszt, keserű és összehúz, ezért világos, hogy száraz természetű. Főképpen leveleit használják. Vizét az egész növényből desztillálják. E növény alapvető sebekre és nyitott károkra. Sebitalokhoz is használni kell. Az e fűből égetett víz, főképpen, ha előtte borban ázott és ezután desztilláltatott le, gyógyítja a gyomor, a máj, a méh és az egész test minden belső sebét, csillapítja a fájdalmakat és csikarást, mindenben a gombernyőhöz hasonlóan használható. E fű megnyitja a máj elzáródását, gyógyítja a hosszantartó lázat és a sárgaságot. Ámbár a sebfüvek használata és hatása a nadálytőnél, az ökörfarkkórónál, a cickafarknál, a hölgymálnál és hasonlóknál megfelelően leíratott, néhány dolgot e sebfűről is elmondok. Először is a belőle égetett víz hasznos és jó minden friss és öreg sebre, ezzel mosva, tisztítva, lenkendővel borogatva, főképpen az asszonyok és férfiak kisebesedett nemi részein. Gyógyítja a száj és a torok minden sebét, ha mossák vele.”


Hagyj üzenetet