LEÍRÁS

Copyright http://www.netherbarium.hu

A szélfű, ahogyan neve is mutatja, egynyári növény, gyökérzete fejletlen. Szára felálló, elágazó, 20-40 cm magasra nő. Levelei átellenesen állnak, nyelesek, alakjuk tojásdad vagy megnyúlt tojásdad, szélük durván, egyenetlenül csipkézett vagy fogazott. Az apró, redukált, zöld virágok hosszú levélhónalji, felfelé álló fürtöket alkotnak, ez teszi jellegzetessé a növényt. Júniustól októberig virágzik.
Bükkösökben és gyertyános tölgyesekben él az évelő, egyszerű szárú erdei szélfű (M. perennis L.), gyógyhatása gyengébb az egynyári szélfűénél.

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

Az egynyári szélfű gyomnövény: szántókon, parlagokon, útszéleken él, elsősorban a Kisalföldön, a Mezőföldön és általában a Dunántúlon. Kozmopolita növény.

TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK

Hieronymus Bock szerint „Mindkét kerti szélfű belsőleg a víz és az epe kihajtásra szolgál, így használták már a régiek is. Fuchsius, Dodonaeus és mások azt mondják, a szélfű meleg és száraz az első fokon. Galénosz szerint szétoszlat, megemészt és purgáló erőt is hordoz… A szélfüvet minden részével használják, és a lágyítónak nevezett füvek közé tartozik. Ezért sokszor használják klistélyozásra és izzasztófűnek is nevezik. A gyógyszertárakban vizét és mézét tartják, ami a nedvből és mézből készül. A víz lágyít, megtisztítja az agyat a nyálkától és takonytól, ha az orrba szívják, és ezáltal elhárítja a folyásokat, amelyek a szemekbe, fülekbe, torokba és a légcsőbe folynak. Külsőleg kendővel feltéve és ezzel mosva gyógyítja és tisztítja a sebeket és keléseket. A méz jó lágyító klistélyozásra.
Az erdei szélfű erejében a másikhoz hasonló. Dioszkoridész azt írja, hogy káposztával megfőzve és megéve serkenti a székelést. A főzet megiva hajtja a nyálkát, az epét és sok vizet.
A két elsőként említett szélfű vízben megfőzve s azon melegen megiva purgálja és tisztítja a testet, kivezeti a vizet és az epét. De ha kellemessé akarja tenni az ember e szert, akkor cukrot is kell bele tenni, sokat vagy keveset, az esettől függően. E füveket főképpen klistélyozásra használják, és ha a testben használják őket, olyan jók, mint a szenna levelei. A szélfüvek magvai vermutban megfőzve jó szerek sárgaságban szenvedőknek…
A szélfű mézzel a méhbe téve meghozza az asszonyok hószámát és kihajtja a magzatburkot. A szélfű nedve a fülbe téve erősíti a hallást. A levelek széttörve és feltéve hajtják a húgyot és kellemesek a hólyagnak. A szélfüveket minden forró csomóra és kelésre nagyra becsülik, magukban zölden vagy más zsírral megfőzve, mint a vízi veronikákat. Egyesek regélik, hogy ha az ember a női szélfüvet széttöri, és az asszonyoknak a tisztulásuk után a hüvelyükbe teszik, akkor lányt szülnek, ha pedig a férfit teszik ugyanoda, kisfiút, ha folyvást isznak is a fűből. Hinni kell, hogy így van, mert Dioszkoridész a tanítója. A szélfű nedve elűzi a szemölcsöket. A levelek széttörve és feltéve hajtják a húgyot. A nedv ecettel keverve és felkenve gyógyítja a foltokat.”

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: A népi gyógyászatban a virágos hajtást (Mercurialis herba) gyűjtik, kenőcsöt és alkoholos kivonatot készítenek belőle.

  • Hatóanyagok: Szaponinokat, illóolajat, keserű- és csípős anyagokat tartalmaz.

  • Monográfiák, gyógyszerkönyvek: –

  • Gyógyhatások: Régebben húgy-, nyálka-, víz- és székhajtó hatású, a gyomor-bél-traktus betegségeinél, székrekedés, étvágytalanság, májproblémák esetén használták, továbbá hurutos tüdő- és légzőszervi betegségek, kimaradó menstruáció kezelésére. Külsőleg gyulladások és égési sérülések ellátására való.

  • Adagolás: 1 teáskanálnyi füvet 1/4 l hideg vízzel leöntünk, felforraljuk, majd lehűlés után leszűrjük. Napi adagja 2 csészényi.

  • Mellékhatások, ellenjavallatok: Csak szárított állapotban használható! Nagyobb adagban mérgezéseket okozhat!