LEÍRÁS

Wasserpfeffer/Smartweed

Keserűfűfélék családja (Polygonaceae)

A borsos keserűfű egynyári, 30-50 cm magasra növő, elágazó szárú növényke. A szár vöröses, az elágazásoknál csomós. Levelei szórt állásúak, ülők, megnyúlt lándzsásak, szélük ép, csúcsuk hegyes. A lemez áttetszően pontozott. Apró, vöröses vagy zöldes virágai a hajtásvégeken laza füzéreket alkotnak. Július-augusztusban virágzik, termése háromélű makk.

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

A borsos keserűfű ártéri gyomtársulásokban hazánkban is gyakori, eurázsiai elterjedésű növény.

TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK

A borsos keserűfű Szent Hildegárd szerint hideg növény, ami a láz ellenszere, ha egy éjszakára borba áztatják, majd a füvet kidobva a bort felforrósított acéllal felmelegítik és reggelente éhgyomorra isszák.

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: A népi gyógyászatban a virágzó hajtásokat (Polygoni hydropiperis herba) gyűjtik, és árnyékban szárítják.

  • Monográfiák, gyógyszerkönyvek:  –

  • Hatóanyagok: Cseranyagokat és csípős anyagokat tartalmaz, emellett kevés illóolajat, keserűanyagot és flavonoidokat.

  • Gyógyhatások: Vizelethajtó, vérzéscsillapító, összehúzó és gyulladáscsökkentő hatású. Elsősorban vese- és húgyúti bántalmak, valamint túl erős menstruációs vérzés, menstruációs fájdalmak kezelésére használatos. Ezzel ellentétben az angolszász iskolák az elmaradozó vagy túlságosan gyenge menstruáció serkentésére használják.

  • Adagolás: 1 púpozott teáskanálnyi füvet 1/4 l forró vízzel kell leönteni, 10 percig áztatni, majd leszűrni. Napi adagja 1-2 csészényi.

  • Mellékhatások, ellenjavallatok: Csípős anyagai főképpen nyersen erősen irritálják a nyálkahártyákat, ezért túladagolni veszélyes!