Bakfű (Betonica officinalis L.)

A bakfüvet főképpen a középkorban becsülték sokra, Hieronymus Bock több oldalnyi gyógyhatását írja le: „A bakfüvek meleg minőségűek, hasznosak a testen belül és azon kívül majd minden bajra. Fuchsius szerint a bakfű meleg és száraz a második fok végén vagy a harmadik elején. Fernelius és Dodonaeus a második fokon tartja melegnek és száraznak. Mert kissé keserű és valamennyire csípős, mondja Galénosz. Megnyit, tisztít és szétoszlat. Főképpen a leveleket és a virágokat használják. A gyógyszertárakban desztillált vizét, szirupját, cukrát, máshol kenőcsét tartják, mely egyedül a bakfű nedvéből, olajból és viaszból készül. A víz, a cukor és a szirup jó a fej, a szemek, a mell, a gyomor, a máj, a lép, a vesék, a hólyag és a méh sok panaszára, ahogyan a szerzők megmutatják. A kenőcs jó sarcoticum, növeszti a húst a sebeken és keléseken, szárít és tisztít… Summázva, a bakfű számos és sokféle erénnyel bír: ezért is írt Antonius Musa, Augustus császár testi orvosa egy egész könyvecskét róla.

Akiknek rossz a gyomra és állandóan böfögnek vagy nem tartja magában az ételt, és akiknek a kútja fertőzött, azok használjanak állandóan bakfüvet, vagy a füvet és a virágokat borban megfőzve és megiva, vagy az ezekből nyert égetett vizet, vagy a virágokból készült cukrot más cukrokhoz hasonlóan használva. Akinek nincs cukra vagy égetett vize, az törje porrá a szárított leveleket, e por magában vagy mézzel keverve hasonló hatással bír. Az asszonyok, akiknek méhe gyakran fáj és felpuffad, bakfüvet használjanak és ne nézzék le. Summázva, a bakfű virágai, levelei és gyökere megfőzve és megiva, vagy tetszés szerint nyeletnek, cukornak, szirupnak, italnak, pornak vagy másnak elkészítve, jók a gyomor, a máj, a lép, a vesék, a hólyag és a méh minden belső panaszára, megnyitnak, minden káros nedvességet kivezetnek. Ez okból negyed latnyi bakfűport kell borban inni adni azoknak, akik mérget vettek magukhoz, ez a húgyon és a székleten át kivezeti azt. A friss levelek megéve erősítik a látást, a porrá tört fűből reggelente negyed latnyi meleg vízzel bevéve hasonló hatású. 1 latnyi bakfű mézborban vagy mézvízben bevéve, hajtja a székletet. A bakfű vörös borban vagy kecsketejben megiva legyőzi a vérköpést. Háromnegyed latnyi bakfűpor jó öreg borban 27 széttört borsfejecskével bevéve segít oldalfájás ellen. Negyed latnyi széttört bakfű meleg vízzel bevéve csillapítja a testi fájdalmakat. Végy háromnegyed latnyi bakfűport tengerihagyma-ecetben, 2 latnyi mézet és kilenc pohárnyi meleg vizet, ez néhány ivás után segít kő ellen. A sárgaságban szenvedők használják gyakran a bakfüvet, nyelet, por vagy ital formájában. Az őrült és szélütött embereknek a bakfüvet vízben kell főzni és inni adni, ugyanígy azoknak, akiknek tagjaik fájnak vagy a csípőjük. A tüdőbajosoknak, akik állandóan köhögnek és szuszognak, és azoknak is, akik vízkórságra hajlamosak vagy állandó gyomorlázuk van, főzzék a bakfű virágait és leveleit mézzel és vízzel, és reggelente és esténként adják inni, mindig egy jó italnyit, melegen, e gyógyszer javulást hoz nekik.

Egy bakfűvízzel megnedvesített kendő a fejre téve csillapítja a fájdalmat. A szemekre téve hasonló hatása van. A zöld bakfűlevelek széttörve és megfőzve és a fej sebeire téve nemcsak gyógyerejűek, de néhány nap alatt össze is forrasztják azokat és kihúzzák a koponyából a töviseket és hegyeket. A gőze csövön át a fülbe vezetve csillapítja a fájást. A levelek bor és ecet keverékében megfőzve, míg a harmada elfő, jó gargalizálószert adnak fájós fogakra. A bakfű levelei fekete borban széttörve és megfőzve, a sebeket mosva és tapaszként feltéve gyógyítják minden kígyó, féreg és veszett kutya mérgezett harapását. Ugyanígy elkészítve és melegen feltéve csillapítják a podagra fájdalmát a lábon és más részeken. Aki többet akarna tudni a bakfűről, olvassa a régiek könyveit. … Így készül tapasz a sebzett fejre és betört koponyára: végy anyatejet, luc és jegenye gyantáját, ami világos és fehér, mindegyiket hat lattal, oszlasd szét lassú tűzön egy edényben, tégy hozzá 6 latnyi szárított és porrá tört bakfűlevelet, jól keverd össze, formálj belőle mogyorónyi golyócskákat, e golyócskákat áztasd anyatejbe egy egész héten át, de végy ki minden nap egyet…”