LEÍRÁS
Fingerhut/Foxglove
Tátogatófélék családja (Scrophulariaceae)
A hazánkban leggyakoribb sárga gyűszűvirág (D. grandiflora Mill.) évelő növény, a többi faj egy- vagy kétéves, mindegyiknek fejlett főgyökérzete van. Levelei tojásdad- vagy hosszúkás-lándzsásak, szélük finoman csipkézett vagy fogazott, alul-felül szőrözöttek. Az első évben fejlődő levelek tőlevélrózsát alkotnak. A szár 1-1,5 m magasra nő. A virágok valóban gyűszű alakúak, 3-4 cm hosszúak, színük világos- vagy szennyessárga. A hajtás csúcsán laza fürtöt alkotnak. Májustól szeptemberig virágzik, termése tok.
A piros gyűszűvirág (D. purpurea L.) felépítésében hasonló az előzőhöz, virágai bíborszínűek. Főként Nyugat-Európában gyakori növény, nálunk több helyütt termesztik, a nyugati határszélen talán spontán is előfordul.
A gyapjas gyűszűvirág (D. lanata Ehrh.) elsősorban tömött virágfüzérével, sárgásbarna, lilával futtatott virágaival és molyhos hajtásával különbözik az előzőektől. Fokozottan védett növény, mely Budapest környékén és a Dél-Dunántúl néhány pontján él, egyébként délkelet-európai elterjedésű faj.
ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY
A sárga gyűszűvirág tölgyerdők, erdőszélek gyakori növénye, középhegységeinkben mindenütt gyakori. Elterjedési területe Európa és Ázsia mérsékelt és mediterrán vidékei.
TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK
Hieronymus Bock keveset ír róla: „Íze azt mutatja, hogy e növény természete szerint meleg és száraz, ezért más növényekkel melegítő, eloszlató és tisztító orvosságokhoz lehet adni. Mivel e szer nagyon keserű, mint a tárnics, világos, hogy meglehetősen száraz és forró. Szétoszlat, megnyit és tisztít. Galénosz azt tanítja, hogy a nagyon keserű szerek tisztítanak, az ereket megnyitják, eloszlatják a sűrű nedvességeket és kiköptetik a gennyet és nyálkát a mellből és tüdőkből.”


Hagyj üzenetet