LEÍRÁS
Artischocke/Artichoke
Fészkesvirágzatúak családja (Compositae, Asteraceae)
Az articsóka évelő növény karószerű, erős főgyökérzettel. Szára egyenes, elágazó, akár a 2 m-es magasságot is elérheti. Levelei lándzsásak, 60-80 cm hosszúak, egy-, ritkán kétszeresen szárnyasan osztottak. A levelek színe világoszöld, kopasz, fonáka filcesen szőrözött. A húsos, gömbölyded fészekvirágzatokat zöldes-vöröses, szintén húsos fészekpikkelyek burkolják. A virágok lilák. Augusztus tájékán virágzik, termése repítőszőrös kaszat.
Vad faja a kárdi vagy spanyol articsóka (C. cardunculus L.), ami szúrós, merev fogú levelei alapján könnyen felismerhető.
ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY
A vad faj Mediterráneum déli és nyugati részének száraz, sovány talajú területein elterjedt. A kerti articsókát sok helyütt termesztik.
TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK
Hieronymus Bock a vad fajról ír: „Akkor kell enni a bogáncsot, amikor még fiatal, ételnek jól elkészítve, főképpen a fejeket, amelyek természetük szerint melegek és nedvesek, erősen hajtják a húgyot, írja Dioszkoridész. Kolumella annyit tesz hozzá, hogy a gyökér vízben megfőzve és megéve kedvet csinál az iváshoz és lábán tartja a gyengélkedőt.
A gyökér borban megfőzve és megiva kihajtja a bűzös húgyot, mint a spárga, ezért a máj és a vesék elzáródására szolgál, sárgaság és vízkórság idején.
A gyökér és a fejek alatti húsos rész sóval, borssal és kínai gyömbérrel megéve serkenti a házasi dolgokat.”


Hagyj üzenetet