LEÍRÁS
gódirtz, vereslőfű
Großes Schöllkraut/Greater Celandine
Mákfélék családja (Papaveraceae)
A fecskefű évelő növény, tömzsi, barnásvörös gyöktörzzsel. Ha bárhol megsértjük, letörünk belőle, sűrű, sárgás, nehéz illatú tejnedvet ereszt, innen kapta magyar nevének első tagját. A szintén tejelő mákfélék közeli rokona. Szára 0,5-1 m magasra nő meg, elágazó, erősen szőrözött. Szár- és tőlevelei szárnyasan ovális, csipkés szélű, kékeszöld levélkékre tagoltak, maguk is szőrözöttek. A levéllemez gyakran lefut a gerincre is. Virágai a hajtásvégeken öt-hatos ernyős forgókban állnak, egyszerre mindig csak néhány nyílik belőlük. A virágnak 4 ovális, élénksárga szirma, és 20-30, szintén sárga porzója van. Folyamatosan, tavasztól őszig virít. Termése megnyúlt, becőszerű tok. Jellegzetes virágai és levelei, főként pedig sárga tejnedve alapján minden más növénytől könnyen megkülönböztethető.
ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY
A fecskefű igénytelen gyomnövény, nedvesebb, humuszos talajokon, félárnyékos helyen bárhol megtalálható. Eredetileg Európában és Ázsia északi felén élt, később mindenhová behurcolták.
TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK
„A fecskefű nagyon meleg, és mérges, nyálkás nedve van” – írta Szent Hildegárd, és elmondja, hogy ez a növény csak azon az áron tud egészséget adni, hogy „más módon nagy belső betegséget kölcsönöz”. Egyedül abban az esetben javasolja, ha valaki „valami tisztátalan dolgot eszik, vagy iszik, vagy megérint, amitől a teste kiütéses lesz”, ilyenkor a fecskefű nedvét öreg zsírral fel kell olvasztani, és ezt kenőcsként használni: „kenje magát faggyúval, és meg fog gyógyulni”.
Hieronymus Bock szerint „A fecskefüvek és gyökerek keserű nedve forró természetű. Megnyitja az elzáródott májat, tisztítja a gennyes sebeket és világos szemeket csinál… Galénosz azt írja, hogy a fecskefű nagy melegítő és tisztító erővel bír. Fuchsius, Dodonaeus és Tabernaemontanus melegnek és száraznak tartja a harmadik fokon, mert nagyon csípős és keserű… A gyógyszertárakban a fecskefűből a gyökereket, leveleket és a virágokat használják és vizet égetnek belőle, amely belsőleg megnyitja a májat, elűzi a sárgaságot és a lázat, megnyit, tisztít és kiűzi az epét részben a vizeleten keresztül. Külsőleg élesíti a látást, elűzi a szem foltjait, kiold minden foltot, tisztítja az orcát, eltünteti a sömört, és jó a gennyes sérülésekre és fisztulákra, ha gyakran mossa vele az ember…
A fecskefű ánizsmagokkal fehér borban megfőzve megnyitja a májat és elűzi a sárgaságot. A füvet a cipőbe is teszik a dagadt láb alá, és ezen járnak. Ugyanilyen hatású az égetett vize is. Egy maroknyi gyökér fél mérőnyi rózsaecettel megfőzve, átszűrve, 3 latnyi macskagyökeret belekeverve és egy közönséges pohárkával megiva, lefekve és izzadva értékes szer pestis ellen… Egy szer sárgaságra: végy négy fontnyi fecskefüvet és gyökeret, 2 fontnyi lándzsás útifüvet, vágd apróra, és desztilláld le vízfürdőben. Utána hagyd a vizet a napon érni. 10 napon át adj belőle 5 latnyit. A lép elzáródására a következő szert jónak és értékesnek tartják: végy negyed latnyit a gyökér porából, s add be ecettel.
Gyökere májusban gyűjtve és rézedényben mézzel főzve nagyszerű orvosság szemre, mert tisztává és világossá teszi azt, ha belecsöppentik. Ugyanilyen hatása van az égetett víznek is, elűzi a szem vörös foltjait is… Ha az arcot a fecskefű vizével mossák, elűzi a foltokat, gyógyítja a pestis hegeit, csillapítja az ízületi gyulladást. A gyökér nedve gyógyítja a fisztulákat, bőrfarkasokat és más bőrbetegségeket, enyhíti a fogfájást is, ha ecettel a szájban tartják. A fecskefű és gyökere összetörve a köldökre helyezve csillapítja a hascsikarást. Szárított pora a sebekbe téve tisztítja és gyógyítja azokat… Ha a kiütéseket a gyökér nedvével kenik, majd kilenc napon át reggel és este a füstike szirupját eszik, és minden nap kenik a nedvvel, kétségtelenül segít. Mivel a gyökér nedve nagyon csípős, nem szabad magában a szemekbe tenni: hanem hozzá kell adni valamit, ami enyhíti csípősségét, mint az anyatej. Égetett vizével vagy más szemvízzel is lehet temperálni, szemvidítófű, édeskömény, macskagyökér, macskamenta, vasfű, ruta vagy szarkaláb vizével. Derék víz zavaros és folyó szemekre: végy 2 fontnyi gyökérnedvet, 5 latnyi mézet, két tyúk epéjét. Desztilláld le vízfürdőben. Tégy ebből néhány cseppet a szemekbe, naponta két-háromszor. Vagy végy két fontnyit a gyökér nedvéből, 1-1 fontnyit édeskömény nedvéből és tisztított mézből, és egy nyúl epéjét. Desztilláld le vízfürdőben, és használd úgy, mint az előzőt… Hasznos kenőcs ótvarra. Vedd a fecskefű leveleinek és gyökerének porát 1 fonttal, 2 latnyi sót, 3 latnyi ecetet, 32 latnyi disznózsírt. Keverd össze. E kenőcs jó sömörre, foltokra és régi sebekre is.”


Hagyj üzenetet