LEÍRÁS
Bergziest, Beschreikraut/Woundwort
Ajakosok családja (Labiatae)
A hasznos tisztesfű évelő növény, erőteljes gyöktörzzsel. Szára szőrözött, felálló, kissé elágazó, keresztmetszetben négyélű. Levelei keresztben átellenesen állnak, lándzsásak, felül nyeletlenek. A levelek széle fogazott, csúcsuk kihegyesedő. A levelek mérete nagyjából az egész hajtáson azonos, a tőleveleknél nem kisebb. Az oldalról jellegzetesen lapított, sárga ajakos virágok a felső szárlevelek hónaljában ülnek és a hajtásvégeken szaggatott füzért alkotnak. A portokok szétállók. Májustól októberig virágzik, termése a családra jellemző négyosztatú makkocska.
Hasonló hatású, egyéves növényke a tarlóvirág (S. annua L.). A párta sárga, később barnás, alsó levelei tojásdadok, csúcsuk tompa. Szántóföldeken, tarlókon gyakori, sokhelyütt tömeges gyomnövény.
ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY
A hasznos tisztesfű fényigényes növény: száraz gyepekben, pusztaréteken, füves lejtőkön az egész országban gyakori. Közép- és dél-európai elterjedésű faj.
TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK
A tisztesfű Szent Hildegárd szerint meleg növény, egyike azon füveknek, amelyeket a varázslatok távoltartására lehet használni. Elűzi az együgyűséget és a rossz álmokat, és az is jobban lesz tőle, akit „mágikus szavak szerelembe kötnek”. Ehhez érdekes receptet kapcsol, amihez azonban olyan tisztesfűre van szükség, amit még nem használtak varázslásra, és gyógyszer sem készült még belőle: „… ha … talál tisztesfüvet, szedjen róla leveleket, és egy-egy levelet dugjon az orra mindkét likába, tegyen egy levelet a nyelve alá, tartson egy-egy levelet mindkét kezében, és mindkét talpa alá is tegyen egyet-egyet, és a szemeivel is erősen nézze a füvet. És tegye ezt mindaddig, amíg a levelek a testén melegek nem lesznek, és tegye ezt gyakran, addig, amíg jobban nem lesz, és meg nem szabadul az ilyen szerelem őrültségétől…” Kihangsúlyozza azonban, hogy enni nem szabad a tisztesfüvet.
Hagyj üzenetet