LEÍRÁS

Meerträubel/Joint-pine, Ephedra

Csikófarkfélék családja (Ephedraceae)

Copyright http://www.netherbarium.hu

A csikófark a nyitvatermők közé, így fenyőfélék rokonsági körébe tartozó, 10-25 cm magas, felemelkedő, dúsan elágazó cserje. Gyöktörzse tarackszerűen kúszik a talajban. A zöldesszürkés ágak többnyire egyenesek, keresztmetszetük körkörös, felszínük finoman barázdált. Levelei csökevényesek, pikkelyszerűek, az ágakon keresztben átellenesen állnak, közepük zöld, szélük fehéren hártyás. A levelek töve gyakran hüvelyszerűen összenő. A csikófark kétlaki növény, a porzós virágzatok a levelek tövében barkaszerű csomókban állnak, virágtakarójuk kétlevelű, nem feltűnő. A termős virágok kettesével pikkelyszerű fellevelekkel borított virágzatokat alkotnak, megtermékenyülés után a fellevelek piros magköpenyt képeznek a fekete mag körül (álbogyó). Áprilistól júniusig virágzik.
A hazai csikófarknál jóval híresebb, hasonló hatóanyagokat tartalmazó gyógynövény a kínai csikófark (E. sinica Stapf, Ma huang).

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

A csikófark a meleg, száraz területeket kedveli, hazánkban sziklagyepekben (Sas-hegy) és meszes homokpusztákon (Szentendrei-sziget) él, termést ritkán hoz. Ritka, védett növény. Elterjedését tekintve eurázsiai faj, áreája Dél-Európától Kínáig húzódik.

TRADÍCIONÁLIS FELHASZNÁLÁSOK

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERA

Copyright http://www.netherbarium.hu

Dioszkoridész szerint „10 mag borban megiva gyógyítja a hasmenést és a méh túlzott folyását. Sokan széttörik a magokat, süteménykéket készítenek belőlük és elteszik szükség esetére.”

A kínai orvoslásban évezredek óta használják asztmatikus panaszok és magas láz kezelésére.

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: A hosszú gyökereket (Armoraciae radix) szeptember és február között gyűjtik. Főképpen frissen használják fel, egyik tartósítási formája a mézes kivonat: a friss, megreszelt gyökeret azonos mennyiségű mézzel vagy cukorral kell elkeverni..

  • Monográfiák, gyógyszerkönyv: A kínai csikófarkról pozitív E-monográfia, általában az efedrin-tartalmú fajokról WHO-monográfia készült, a drog hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben (Ph. Hg. VIII.) is.

  • Hatóanyagok: Legfontosabb hatóanyaga az efedrin, ezen kívül számos más alkaloidát (norefedrin, metilefedrin és ezek izomerjei) is tartalmaz.
    Gyógyhatások, indikációk: Az efedrin és a pszeudoefedrin serkentő hatású, ami többek között az érfalak tónusnövekedésében, a vérnyomás emelkedésében és a szívritmus növekedésében mutatkozik meg. Javítja a koszorúserek, az agy és a vázizomzat vérellátását. Másik fő hatása a simaizmokra (főképpen a hörgők izomzatára) ható lazító, hörgőtágító (bronchodilatátor) hatás. A monográfiák egyrészt asztma és más, a hörgő-simaizomzat görcsével járó panaszok, másrészt szénanátha, felső légúti allergiás panaszok, megfázás, orrfolyás, nátha kezelésére ajánlják.

  • Gyógyhatások: A monográfia légúti hurutok kezelésére, és alsó húgyúti fertőzések kiegészítő kezelésére ajánlja. Elsősorban baktériumellenes, antibiotikus hatású, a mindennapi gyógyászatban is főként fertőzéses eredetű légúti panaszok, arc- és homloküreg-gyulladás, hurutos betegségek, továbbá vese- és húgyúti panaszok kezelésére használatos. Külsőleg reumatikus és izületi panaszok kezelésére is ajánlott.

  • Adagolás: Kizárólag készítmények formájában használható!

  • Mellékhatások, ellenjavallatok: Túladagolva szívpanaszokat és más mellékhatásokat okozhat. A csikófark-készítmények nem használhatók koszorúsér-trombózis, diabétesz, szürkehályog, szívpanaszok, magas vérnyomás, pajzsmirigy-betegségek, agyi keringési zavarok és prosztatamegnagyobbodás esetén. Mellékhatásként idegesség, ingerlékenység, reszketés, álmatlanság, étvágytalanság és émelygés léphet fel. Nem alkalmazható hosszabb távon (addikció veszélye) és 6 év alatti gyermekek esetében!