Majoránna (Majorana hortensis Moench. = Origanum majorana L.)

Hieronymus Bock a majoránnát megemlítő ókori recepteket is összefoglalja: „A kerti és a vad majoránna meleg száraz hatású, minden embernek hasznos külsőleg és belsőleg. A majoránna, ahogyan Galénosz írja, meleg és száraz hatású a harmadig fokig, szétoszlat, megnyit, lágyít és elűzi a szeleket. Dodonaeus a második fokon melegnek és száraznak tartja. A gyógyszertárban a leveleket és a virágokat használják, vizet, konzervát vagy cukrot, olajat és balzsamot készítenek belőle. A víz jó a hideg és nedves fejbetegségekre, mint szélütés, paralízis, remegés és álomkór… A víz hajtja a húgyot is, széttöri a követ, meghozza az asszonyok hószámát, nagyon jó a hideg és nedves méhre. Erősíti a szívet is és melegíti a gyomrot. A cukor nagyon jó a hideg, nedves és beteg fejre. Naponta néhányszor kell egy jó pohárkányit meginni belőle. Az olaj hasonló mennyiségben a homlokra és a halántékra kenve használható. A balzsam segít az efféle bajon és erősíti a gondolkodást, az orrokba, a halántékra és a fejbúbra kenve. Hasznos gyengeség és ájulás ellen is, de főképpen a hideg és nedves fő specifikus szere.
A majoránna füve fehér borral megfőzve hasznos azoknak, akik hajlamosak a vízkórságra. Ugyanígy használva csillapítja a test fájdalmát, hajtja a húgyot és a menstruációt. A majoránna nedve vagy vize az orrlukakba cseppentve erősíti az agyat, tüsszentésre ingerel, felébreszti az alvó letargiást. A belőle égetett víz a nyelvre kenve visszahozza a beszédet. Csodálatosan megörvendezteti és megerősíti az agyat és a gondolkodást, mindig 3 vagy 4 kanálnyit bevéve. Négy skrupulus majoránna porrá törve, 2 skrupulus földitömjénnel és hipokrasszal megiva csillapítja a kólikás fájdalmat.
Árpaliszttel összetörve és a szemekre téve legyőzi a forróságot, elűzi a dagadást és a fájdalmat. A pora az orrba téve kevés gyömbérrel tüsszentést okoz és szétoszlatja a szipogást. A belőle készült tapasz csillapítja a gyomorfájást, visszateszi a kificamodott tagot a helyére és csillapítja annak fájdalmát. Olaja lágyítja az inakat, ugyanígy a megkeményedett méhet. A belőle készült tampon meghozza az asszonyok vérzését. A majoránna nedve a megalvadt vérre kenve szétoszlatja azt, gyógyítja a kék foltokat, és gyógyítja a megdagadt lépet is. Sóval és ecettel keverve jó skorpiócsípésre. A nedv a fülbe téve elűzi a zúgást. A majoránna lúgban vagy borban főzve és a fejet ezzel mosva erősíti az elmét és elűzi a hidegtől támadt bajokat. A szájban tartva csillapítja a fogfájást. Elment beszédre vizet készítenek majoránnából, margarétából, hosszú borsból és kálmosból és ezt gyakran melegen a szájban tartják.”

Illóolaja Valnet szerint belsőleg görcsoldó, idegnyugtató, a paraszimpatikus idegrendszert serkentő, a szimpatikusat gátló, vérnyomáscsökkentő, értágító, nyugtató, tompítja az érzékelést, álmosító, nagy adagokban bódító, kábító, szélhajtó, köptető, emésztést serkentő, nemi vágyat csökkentő hatású; idegesség, emésztési- és légzési görcsök, álmatlanság, migrén, arcrángás, általános fizikai és idegi elváltozások, mentális instabilitás, szélszorulás, az ivarszervek abnormális elváltozásai kezelhetők vele.
Külsőleg sebgyógyító, fürdőként élénkítő, fájdalomcsillapító. Gyengeség, kimerültség, reumatikus eredetű idegfájdalmak, nátha gyógyítására használják.